A német nyelv mélységei

Minap oktatásom volt (Projektplatformkonzept), persze a másik épületben. A 7 perces gyalogút végén kapcsoltam, h hopp, itt vagyok a régi épületben, de most hova is? Ekkor szembejött egy ismerös arc, aki mindig ott szokott lenni az oktatásaimon (csoportokban vagyunk). Na neki is veselkedtem szépen fejlődő német tudásommal:
- Hallo! Weißt du who ist die Projektplatformkonzept Schulung? Ich finde es nicht. (Tudod hol van az oktatás? Nem találom.)
- Ja! Haumfufce. (Igen. És ez az a rész, ahol az agyam eldobta az ékszijat, mert totál blokk, h mit is mondott.)
- Wie bitte? (Tessék?)
- HAUM fufce!
- Tschuldigung, aber ich verstehe es nicht. (Bocsi, de nem értem.)
- HHHHHAUM fufce! HHHHHHHAUM!
Basszus. Azt, h Haut, azt tudom, h bőr. De Haum-ról még nem hallottam. Cikáztak a fejemben a gondolatok, égtem mint a rongy, h nesze, itt vagyok 2 hónapja Bécsben, de nem tudtam még annyira sem elsajátitani a nyelvet, h egy szimpla párbeszédet megértsek. Na meg a dialektus. Rá kell feküdni jobban, nincs mese, éjjel-nappal németezés lesz.
- Sorry, I am hungarian, I do not speak german very well. Can you say it in english please? (totál égés: Bocsi, magyar vagyok, nem beszélek túl jól németül. Tudnád angolul mondani?)
- Blablabla (abszolút nem értettem mit mondott). Haum, HAUM!
- Haum??
- Ja, HAUM!
- Ööööö…Raum?! (Bazzeg raccsol!! Aztadurvadeégő!)
- Ja, Haum!
Az első nehézséget leküzdöttük, de jött a következő: Fufce. Namost ezt tudnom kellett volna, illetve tudtam is, h az osztrákok hajlamosak a fünf -öt (5) rendszeresen fuf-nak mondani, pl: fufcig (50, normálisan kiejtve: fünfcig). De ugyebár blokk volt, erőteljes zavaromban minden forgott a fejemben, csak az nem, h a dialektuson gondolkozzak. Azért 2 visszakérdezés után ez is megoldódott. Ezek után boldogan követtem újdonsült ismerősöm, h ő majd tudja az utat. Hát nem tudta. Valamiért a portást is nekem kellett megkérdezni, h hol van a "Raum fufce", mert barátom csak keringett a folyosókon. Minden jó, ha jó a vége: bementünk az elöadásra, ahol is be kellett mutatkozni. Kezdtem én, elmondtam, h magyar vagyok, ilyenek. Jött a raccsolós cimbi:
"Ich bin XY, ich komme aus FHankHeich." (H=r)
Leesett? Szerencsére nem kaptam röhögőgörcsöt... Szegénynek biztos jól megerősítettem amúgy is bizonytalan nyelvtudását.

Tűz van babám!

Hát én mondom tök jó helyen van az iroda! Ezt a panorámás kilátást semmire sem cserélném. Megint csináltam képeket az ablakból, mert itt mindig történik valami. Jövő héttől popcornt és kólát rendszeresítek, h legyen mit majszolni előadás közben...
Kigyulladt egy nagy raktárépület (Bécsben a kacatokat sokan raktárépületben tárolják, mert otthon nincs elég hely, a raktárbérlés meg nem annyira drága):


http://wien.orf.at/stories/352358/

Helyszínek

Nézegettünk helyszíneket az esküvőre. A Tölgyfa Csárda és az Astoria jött számításba, utóbbi nyerte el tetszésünk. Szinte tuti befutónak tűnik, de azon is elgondolkodtunk, h saját magunk szervezzük a lagzit, bérelünk egy helyet, piát mi szerezzük a többit meg party-szervízre bízzuk. Biztos olcsóbb lenne, de még utána kell járni. A legnagyobb nehézség a helyszín. Én a Kelén szállóra gondoltam, amit kb 2 éve bezártak. Fel is vettem a kapcsolatot a volt igazgatónővel, aki nagyon készséges volt, de sajnos a szállóból "az utolsó szöget is elvitték", és minden le van kapcsolva (se víz, se villany). Szóval kiesett. Akinek van valami jó 5lete a helyszínre, ne tartsa magában!! (Sátor felejtős, soksok 100e Ft egy normál méretű padlózott sátor bérlése.)
Kis reklám a Tölgyfának:

Ja, polgári helyszínként a Szent Donát Pince is szóba jött, ami gyönyörűszép helyen van, pazar kilátással, de nagyon kiesik, irtó meredek úton kell felmenni és kb csak 5 parkolóhely van:

Táblácska

:)
Ja, a megfigyelések:
1. Abszolút nem lóg ki a nevem a sorból.
2. Nem az enyém a leghosszabb név, mégcsak közel sem.
3. Hogy tisztelegjenek a magyarok előtt, a magyar sorrendben írták a neveket (vezetéknév keresztnév) :D

Buli a cégnél

Ma valami fejes hagyta el a céget, aki szemmel láthatólag nagy népszerűségnek örvend, mert egy egész jó kis búcsúbulit csináltak neki az egyik Boschos garázsban. Volt ott minden: 10 perces beszédben méltatták a kollégák, majd egy kollégákból álló kórus dalolt és zenélt neki, először angolul, majd jött az echte osztrák nótázás tangóharmonikával (tiszta nosztalgikus volt, a papám is harmonikázott), gitárral. Olyan bajor-érzés kerített hatalmába, csak a bőrgatya hiányzott a kórustagokról, de azért aranyos is volt és nem utolsó sorban elgondolkoztatott: lehet ez a nemzeti tudatosság, és nem az, h valaki veri a mellét, h magyar vagyok, de tenni nem tesz semmit. Félre a politikát! Aztán volt sör, bor, Almdudler, szendvicsek -nem kevés-, zene, mulatás. Mindezt persze munkaidőben, és aki megunta mehetett vissza dolgozni, ha akart. Volt aki nem ivott alkoholt (én), de volt olyan is aki rendesen töltögette a korsót. Senkinek nem fájt, h mi lesz a mérnökórákkal vagy h hogyan lehet alkoholfogyasztás után dolgozni. Kicsit jobban összehozza az embereket, csapatmunka, egyéb maszlag, de a lényeg, h a munkahely kicsit jó időtöltéssé is válik mindenkinek és ez fontos! Éééérdekes...

Vasárnap Bécsben

Tegnap reggel gyönyörű napsütéses időre ébredtünk.
Már a héten tervben volt, hogy hétvégén elmegyünk múzeumba, azaz konkrétan az Albertinában szerettük volna megnézni a Rembrandt kiállítást.
Délután útra is keltünk. Az Albertina a városközpontban van, sok látnivaló van körülötte, és mivel szép idő is volt, dugig voltak emberekkel az utcák a múzeum környékén. Így parkolóhelyet sem volt egyszerű találni, sőt inkább lehetetlennek bizonyult, ezért kénytelenek voltunk egy parkolóházban megállni.
Robinak muszály volt lefényképeznie a parkolóház bejáratát :)













Az Albertinába vezető úton található a bécsi Operaház is. Egy-két kép itt is készült az Operaházról és a környékéről:

Cudar idő Bécsben

Megjött a tél, itt van újra. bár nem mondhatnám, h szép énnekem.
Reggel 7 óra:

Aztán még délelőtt elvonultak a felhők, kisütött a nap, a kb 5 cm-es hó meg elolvadt. 16 órakor kinéztem az ablakon, és azt hittem, h felrobbantottak egy épületet, mert jól kivehető füstszerű valami gomolygott egy építkezés felől (a képen csak halványan látszik, pont középen):

Aztán rájöttünk, h ez egy hóvihar, ami igen nagy sebességgel halad jobbról balra:
Itt kezdett rá igazán:

Kb 15 perc alatt vége is lett:

BPi kirándulás

7végén voltunk BPen barátlátogatóban, tök jó volt. Ezúton is köszönjük a fincsi kajákat (nyamm, ha csak rágondolok...). Próbáltam magamnak esküvői öltönyt keríteni, de nem sikerült :(
Jó kis 7vége volt, bár én nem bírtam a reggelig tartó beszélgetéseket, és rendszerint 1kor kidőltem.

Mondom beindultam :)
Ma reggel milyen látvány fogadott mikor elsőként az irodába léptem:

Vicces. A bevásárlókocsi (iroda a 3.-on, persze lift van) nyilvánvaló, de a kevésbé szemfüleseknek:
- a kuka a jobb alsó sarokban Ottakringer sörösflakonnal van tele
- a bárasztal mögött a számítógépasztalon van egy fél tálca Ottakringer
- a sütiből nem hagytak a szemetek
Na, ezek ilyent csinálnak, ha valakinek szülinapja van. Jellemzően mindent megünnepelnek, azt is, ha egyik irodából a másikba költözik valaki. Én meg nem voltam ott, mert a kocsimban ültem a dogóban. Tök jóóó...
Ja, az én helyem innen a 3. sor, ablak felőli innenső része.

Ma halmozom a bejegyzéseket. Mostanában nem volt időm írni, de voltak történések. Tegnap délután pl át kellett ugranunk Mosonmagyaróvárra dokihoz, 16 órás időpontra. 15:00kor startoltam a cégtől, Kingát felvettem, padlógáz. Dugóból kint voltunk kb 10 perc alatt, autópályán pont a megengedett+10km/h alatt mentem kicsivel. Aztán kb 40km után nagy sor, kamionok vészvillogója kint...jajj...fék, vészvillancs bekapcs.
Citálok egy cikket:
http://www.bvz.at/redaktion/bvz-nsd/article.asp?text=292147&cat=834

Egy kamion megcsúszott, és nekiment egy vasúti híd egyik oszlopának. Áttörte a beton elválasztó elemeket, elzárva mind2 irányba a forgalmat. A híd megsértült, vizsgálni kellett, h biztonságos-e.
Láttuk mikor vitték el a kamiont, hát kb fele olyan magas volt, itt a képen is a kerekein áll, nincs oldalra dőlve, a felépítmény deformálódott el ennyire. Na a baleset kb 12kor volt, 21kor még le volt zárva mind2 irányba az autópálya Parndorf-Nickelsdorf szakaszon, cirka 30km. 4! óra alatt jutottunk le az autópályáról, a doki szerencsére ügyeletes volt, de éjfélre értünk haza, én meg kelhettem 5kor...mosott fos tipikus esete volt ma. :D

Bécs este

Vasárnap este sétáltunk egy nagyot, körülnéztünk kicsit, de csak az egyik irányba :) Mivel lassan végzünk a kipakolással teljesen, így nem hajtott a tatár...végre. (A képek nem jó minőségűek, telóval csináltam!)
Valami oskola:


Ez meg valamilyen folyó (Dunába torkollik) felett lévő hídon van:


Bécsben gond a kacatok tárolása. Sebaj, erre van a Selfstorage tárolóépület (nagggyon nagy):


Jobbra 4sávos, balra kosárpálya, középen szmog (a képen nem látszik! :o)

Hétvégén megyünk haza! Van jó pár elintéznivalónk + két névnap :) De reméljük sikerül mindenre időt szakítani.