2009. 12. 31.

B.U.É.K.!


Hát eljött Szilveszter napja is, vége van az évnek.
Ég Veled 2009, szerettünk!

Mindenkinek nagyon boldog új évet kívánunk!

2009. 12. 27.

Fél éve kéz a kézben a házasság útján


Pontosan ma van fél éve, hogy az esküvőnk napjára ébredtünk. De szép is volt... :)

2009. 12. 25.

Karácsony 2009


Nagyon boldog karácsonyt kívánunk Mindenkinek!

2009. 12. 20.

Tegnap - így pár nappal karácsony előtt - megérkezett a hó, fehér lett a táj. Még az is lehet, hogy idén végre fehér karácsonyunk lesz... :)

(Képek innen)

2009. 12. 11.

Minden, ami mézeskalács

Nincs már talán 2 hét sem karácsonyig, így lassan belefogok a mézeskalácsok elkészítésébe. Még ősszel vettünk nagyon jópofa formákat az Ikeában, úgyhogy most nem csak a szokásos csillag, szívecske és karácsonyfa lesz a sütisdobozban, melléjük kerül pár rénszarvas, erdei állatka és mézecskalács-emberke is. Igaz, ez utóbbiból már tavaly is készült néhány példány.


De nagyon ötletesek ezek a képeslap-sütik is, amiket még a távolban élő rokonoknak is elküldhet az ember valódi képeslap helyett, és persze egy ilyen illatos-édes képeslap sokkal személyesebb is.


Idén szeretnék mézeskalácsházikót is készíteni, ami régi nagy vágyam, de eddig valahogy sosem jutott rá idő. Most viszont nagy az elhatározás, már ötleteket is gyűjtöttem innen-onnan:


Ha elkészült a saját házikóm, jön a kép róla ide:

Negyed évszázad


Pontosan egy hete, december 4-én betöltöttem a 25. életévemet. Férjecském már hetekkel előbb nagyon készült rá, nagyon izgatott volt, hogy tetszen az ajándék, amit tőle kapok.
Reggel "megparancsolta", hogy még lustálkodjak egy kicsit, és csak akkor mehetek ki a szobából, ha ő mondja. :) Hát elszöszmötölt egy ideig, aztán egyszercsak megjelent az ajtóban a kezében egy ajándékcsomaggal, és elénekelte nekem a "Boldog, boldog születésnapot..." Nagyon aranyos volt, jól kezdődött a napom. :) Kaptam tőle egy pihe-puha, ujjal rendelkező takarót, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy ülőmunka közben melengessen, főleg amilyen fázós vagyok én, tökéletes ajándék. ;)
Ezután hazaindultunk, ahol anyukám vacsorával és szülinapi tortával várt, és mindenki megköszöntött. Az estét pedig a barátokkal zártuk. Nagyon szép nap volt, mindenkinek nagyon köszönöm!
Így lettem én negyed évszázados... jujjj...

2009. 12. 10.

2010. január 26. - Pécs - Újra kontroll...


Bejelentkeztem a pécsi kórházba az éves kontrollra, ahol ha minden jól alakul, akkor utoljára nézik meg, hogy minden rendben van-e már az agyammal, és a tavalyi műtét tényleg eredményes volt-e. 
Január 26-án kell majd mennem, és megint bent kell aludnom a kórházban, mivel a kontroll angiográfia lesz, amihez a lábamon a főütőeret vágják meg és úgy jutattják be a kontrasztanyagot, ami megmutatja az ereket az agyamban. Pontosan ezért, hogy nehogy baj legyen, a főütőér megvágását követően 24 órán át nem kelhetek majd fel, azaz nem is nagyon mozoghatok.
Az idei januári kontrollon azt mondta az orvosom, hogy annyira hihetetlenül jó lett az eredmény, hogyha majd most is olyan lesz, mint akkor volt, többet nem kell mennem kontrollra sem és elvileg gyógyulttá nyílvánítanak.
Csendben reménykedem, hogy így lesz, de az igazat megvallva, nagyon félek ettől a kontrolltól...

2009. 12. 03.

Karácsonyi vásár Bécsben II.

Szombaton ellátogattunk a Schönbrunn-nál lévő karácsonyi vásárra is.

A parkba még világosban értünk, így láthattuk, hogy az mennyire elvesztette az őszi pompáját, és egészen kopár, "kísérteties" hangulat lengte így körül.


Mire a vásárhoz értünk, már lement a nap:

Ez a vásár nekem személy szerint jobban tetszett, mint a Rathausplatz-on lévő, bár itt akkora tömeg volt, hogy szinte megmozdulni sem lehetett.

A Rathausplatz-i vásárral ellentétben (legalább is az én megfigyelésem szerint) itt csak kézműves termékeket árulnak, egyik szebb, mint a másik, és ettől sokkal meghittebb hangulata van a pultoknak és az egész vásárnak.
Persze az sem utolsó szempont, hogy itt gyönyörű hátteret ad a Schönbrunn-i kastély.

2009. 11. 30.

Az új frizurám

Úgy döntöttem, hogy új frizurát csináltatok, mivel végre elég hosszúra megnőtt a hajam a régi kihullott részeken, és így már össze lehetett vágni a többi, megmaradt, hosszabb hajammal. Eddig egyébként is úgy nézett ki a szintkülönbség miatt, mintha belenyúltam volna a 220-ba, és szinte csak feltűzve tudtam hordani.
Az új haj olyan szinten göndören nőtt vissza, hogy olyat még szerintem sütővassal sem lehet csinálni (szó szerint loknis), és mivel tavaly mindenhonnan hullott ki valamennyi hajam, így most az egész begöndörödött. Andi, a fodrászom, is ehhez igazította a frizura elkészítését, így a végeredmény a következő lett:

A kép nem a legjobb, nem igazán kivehető rajta a hajam, de majd ha készült egy normálisabb kép, akkor azt felteszem:Egyébként nekem nagyon tetszik, és eddig mindenkitől pozitív visszajelzést kaptam, még Robitól is, pedig ő úgy szereti, ha hosszú a hajam... De majd megnő, így legalább egyben fog megnőni, és most pedig olyan kis bohókás :)

2009. 11. 24.

Karácsonyi vásár Bécsben

November 15-étől megkezdődtek a karácsonyi vásárok Bécsben.
A Rathausplatz-on lévő vásáron kívül még 2 helyszínen található karácsonyi vásár, mi egyelőre még csak az elsőként említett vásáron voltunk az elmúlt hétvégén.
Rengeteg ember volt, sok bódé, finom illatok. Ittunk forró puncsot is.
Nagyon hangulatos vásár.

A következő hétvégén valószínűleg a Schönbrunn-i vásárba látogatunk majd el.

Mozi


Nemrégiben megnéztük a moziban a Pixar stúdió legújabb +D-s animációs mesefilmjét, a Fel! -t.


Nagyon szép történet, ami véleményem szerint nem kimondottan csak a gyerekeket célozza meg, sokkal inkább szól a felnőtt korosztálynak a mély mondanivalója miatt.


Minden percét (a vidám és a szívszorító jeleneteket egyaránt) ámulattal néztük, és meghatódva, de elégedetten jöttünk ki a moziból.
Egy kész élmény volt ez a film, mindenkinek tiszta szívből ajánlom.

2009. 11. 06.

Ősz Bécsben


Szeptemberben és októberben, mikor az időnk úgy engedte, útra keltünk Bécsben. Voltunk többek között az "Impresszionizmus" című kiállításon az Albertina Múzeumban:

Annyira élvezem a múzeumokat, főleg az Albertinát. Szinte minden héten elmennék, ha lehetne, de Robinak azt hiszem, az kicsit sok lenne, bár mindig ugyanolyan érdeklődéssel figyeli a képeket és szobrokat, mint én.

Miután bejártuk a kiállítást (jó pár órás művelet volt), még sétáltunk a környéken abban a csodálatos őszi időben, ami akkor volt. Ott az Albertina és az Operaház környékén csodálatos épületek vannak, szép terekkel, hangulatos kávézókkal, és persze az elmaradhatatlan lovaskocsikkal.
Útközben elmentünk egy templom előtt is, nyitva volt az ajtaja, így bementünk. Mivel ez a kirándulás pár nappal az agyvérzésem 1 éves "évfordulója" után volt, ezért úgy éreztem, hogy itt ebben a gyönyörű templomban szeretnék egy gyertyát gyújtani úgymond hálám jeléül, hogy még itt lehet és élek ...
A templom maga (Augustinerkirche) csodálatos építészetileg: gótikus stílusban épült, hatalmas ablakok, boltívek, díszes orgona és persze itt is híres szobrok:

A templomból kiérve még sétáltunk egy kicsit. Rengeteg ember volt kint az utcákon, nézelődtek, kávéztak, mindenki élvezte a szép őszi vasárnap délutánt.

A kocsihoz visszafelé tartva még lefényképeztük a bécsi Operát, végigcsodáltunk pár érdekes kirakatot, és elégedetten indultunk haza.

 

blogger templates | Make Money Online