B.Ú.É.K.!

Alig fél óra és vége van a 2010-es évnek. Hihetetlen, milyen gyorsan eltelt ez az év is.
Most itthon ülünk a lakásban és hallgatjuk a bécsi éjszaka pattogó, durrogó hangjait (jól sikerült lebetegednem karácsonyra, azóta is kínlódok vele, így nem tudtunk elmenni sehova sem szilveszterezni).
Itt Ausztriában ugyanis a petárda, és a tűzijáték is megengedett, így már napok óta hallani az utcáról a petárdák zaját.
Ma pedig, ahogy besötétedett elkezdődtek a tűzijátékok, de úgy, hogy akármelyik irányba nézek az ablakból, mindenhol kisebb-nagyobb fényjátékot látni az égen.
Kíváncsian várom, hogy éjfélkor mi fog történni kint az utcán (még sosem töltöttük itthon a Szilvesztert Bécsben).

A 2010-es év összességében egy nyugodt év volt nekünk, szerencsére semmi rossz nem történt, sőt nagyon szép élményekkel zárjuk az idei évet:
Januárban: a kórházi kontrollomon minden eredmény tökéletes lett, így majd csak 2013-ban kell újra ellátogatnom Pécsre Hudák Professzorhoz.
Tavasszal elkezdtük tervezgetni a nászutunkat, amit nyáron, egészen pontosan júniusban meg is tudtunk valósítani.
Június 25-én életemben először repültem utasszállító repülővel, június 27-én pedig az első Házassági Évfordulónkat Máltán, a pálmafák alatt, a tengerparton ünnepelhettük.
Augusztusban búcsút mondtunk öreg kis Lanos/Lajoska autónknak és egy Mondeo új gazdái lettünk, ami azóta is nagyon jól szuperál.
Ezenkívül augusztusban végre több időt tudtunk otthon tölteni Füreden, így ellátogathattunk többször a Füredi Borhetekre, ahol rengeteg régi baráttal találkoztunk újra. Nagyon jó volt, úgy örültem! :)
Ősszel többször kirándultunk, dolgoztunk sokat, pihentünk is, készült velem egy interjú, aminek köszönhetően sok új embert ismerhettem meg, megünnepeltük apukám 50. születésnapját, és viszonylag sűrűn haza tudtunk látogatni a családhoz.
A decembert szerencsére megint sok munkával töltöttük, és készültünk a karácsonyra.
Karácsony előtt meglátogatott minket az öcsém, és az egyik barátnőm Bécsben, karácsonyi vásároztunk, főzőcskéztünk, kicsit várost néztünk. Nagyon jó volt, annak ellenére, hogy azokat a heteket már betegen, fájó torokkal, hang nélkül, sokat köhögve töltöttem.
Aztán szentestére, már otthon a családdal, meg is lett a böjtje, hiszen a karácsonyt már ágyban fekve, 39 fokos lázzal együtt ünnepeltem.
Most az új évet is így köszöntöm, de ez nem veszi el a kedvem, azt hiszem, szép volt a 2010-es évünk, és bízom benne, hogy az új év is sok szépet, és jót tartogat a számunkra!

Ezúton kívánok Minden kedves olvasónknak nagyon boldog, békés, sikerekben és örömben gazdag új Évet!

B.Ú.É.K.! 

Christmas is coming!

Karácsony előtti helyzetjelentés Rólunk, innen Bécsből (és egy kis kirohanás). Már egy ideje nem írtam új bejegyzést, pedig azért lett volna mit. Most pótolom:

Először is elkezdődött a tél, de úgy Isten igazából. Múlt héten szinte megállás nélkül havazott.
Megnyitottak a karácsonyi vásárok is. Itt Bécsben, ahogy már tavaly írtam róla, van egy pár. A fő vásárokon kívül szinte minden kerületben találni kisebb vásárokat is. Hatalmas a tömeg mindenhol és főleg hétvégén. Hétköznap azért elviselhető.

Imádom a karácsonyt, a készülődést, a dekorációk kiválogatását, a lakás felöltöztetését, az egész ünnep hangulatát, az illatokat, hogy együtt van a család.

Viszont azt az őrületet amit a boltok, kereskedők rászabadítanak ilyenkor az emberekre, azt sajnos ki nem állhatom.
Tavaly augusztusban például a Bécs melletti Vösendorf-ban található hatalmas bevásárló-városrészben (Shopping City Center) történt, hogy sétálgattunk nézelődtünk, mániámhoz hűen bevonszoltam Robit a kedvenc lakáskultúrás boltjaimban, és akkor, ott, augusztus kellős közepén, azt hittem, hogy rosszul látok: a bolt tele volt karácsonyfadíszekkel és karácsonyi dekorációkkal.... na jó, ezt még meg bírtam emészteni idővel, bár tényleg idő kellett hozzá.
Aztán most november közepén hazalátogattunk apum 50. születésnapjára.
Ilyenkor mindig otthon intézzük a nagy-bevásárlást is. Így történt, hogy betévedtünk a veszprémi Tesco-ba (erről a bevásárlóláncról és konkrétan erről a veszprémi egyedéről majd még később hozok egy sztorit). Szóval betévedtünk a Tesco-ba, és a bejáratnál, és azután minden sorban egy-egy hatalmas piros molino fogadott, Mikulással, angyalkákkal, karácsonyfával díszítve, és a következő szöveggel: "Boldog Karácsonyt Kívánunk!". Ez rendben is van, szép tőlük, de november közepén? miért? Még több, mint egy hónap volt karácsonyig!
Arról nem is beszélve, hogy körülbelül szeptember végétől őrület van a boltokban mind Bécsben, mind Veszprémben, mindenhol: óriási embertömeg, egymást lökdösve, tolakodva, megőrülve, polcok lefosztva stb. És ez tényleg már szeptember végétől így van.

Nem szeretem, nagyon nem. A boltok persze jól csinálják, ha az ő szemszögükből nézzük, mert ezzel azt sulykolják már akár augusztusban az emberekbe, hogy "Mindjárt itt a Karácsony, siess, vásárolj, mert lekésed!".

A kereskedőknek ez persze jó, minél előbb elkezdődik ez az őrület, ők annál többet keresnek, az emberek annál többet költenek.
De jó ez nekünk, vásárlóknak? Én személy szerint megőrülök attól, ami ilyenkor a boltokban van, és szó szerint már idegesen megy az ember boltba, és előbb-utóbb benne lesz az az idegfeszítő érzés, hogy csatlakozzon a tömeghez, mert lemarad, és talán emiatt nem lesz szép a karácsony.
Pedig ez hülyeség (bocsánat a szóért, mással nem tudom érzékeltetni). Ezzel a viselkedéssel szerintem éppen az Ünnep hangulatát veszik el Tőlünk, azt amitől olyan szép lesz, az értelmét.
A karácsony szerintem nem a pénzről kellene, hogy szóljon. Sablon szöveg, de ajándékozni lehet szívből is, akár egy saját kezűleg készített kis valamit, akár egy általunk írt versecskét, egy általunk készített házi lekvárt, akár csak kis ígéret-kártyákat (ahogy ezt tavaly a családomban mi is tettük), amivel csak egy szép ígéretet teszel a szerettednek, esetleg egy mosolyt csalsz az arcára.

Hát nekem inkább erről szólna a karácsony, hogy ilyenkor együtt a család, élvezzük egymás társaságát, finomakat eszünk, beszélgetünk, karácsonyi filmeket nézünk és igen, mellette ajándékokat bontunk. DE én személy szerint mindig is a legjobban a kézzel készült, személyre szóló ajándékoknak örültem, még ha ez csak egy kis kártya is, mert a készítője dolgozott vele, amíg leírta amit rajta olvashatok, gondolkozott rajta, törődött vele, és nem utolsó sorban, gondolt rám közben, de nem úgy, hogy "jaj, mi a fenét lehetne venni a Kingának is, hogy örüljön, meg hasznos is legyen, és jaj még ezt is be kell szerezni...", hanem úgy, hogy "mit is írhatnék a Kingának, amivel örömet szerezhetnék neki". Mindeközben pedig az ember inkább bensőséges, szívmelengető érzéseket érez, és nem idegbajt, feszültséget, nyomást.
Szerintem.

Inkább készüljünk az Ünnepekre szeretettel, nyugalomban, dekoráljuk szépen ki a lakást, már, aki szeret dekorálni, és töltsünk együtt több időt, minőségi időt a szeretteinkkel, mert ilyenkor van rá általában igazán lehetőség és idő.

 

2011-es naptár - Kiko Art Studio

Elkészült az új, 2011-es naptáram... végre (már szeptember óta dolgoztam rajta, de csak az utóbbi pár hétben sikerült teljes erőbedobással nekifeküdnöm és elkészíteni). :)

A naptárat a képre kattintva nézhetitek meg teljes egészében, részletek is ott találhatóak meg, megrendelni pedig a kingakohanszky@yahoo.com email címen lehet.