A Föld órája 2011

 

A környezetvédelem, mint a szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, energia és víz pazarlásának visszaszorítása már régóta úgymond szívügyem valamilyen szinten. Törekszünk arra, hogy környezettudatos módon éljünk a mindennapjainkban. Az egész olyan apróságokon is múlik, hogy lecseréljük a villanykörtéket energiatakarékosra, feleslegesen sehol nem hagyjuk égve a villanyt, nem folyatjuk a vizet, minden hulladékot gondosan, szelektíven gyűjtünk, vagy akár nem szemetelünk az utcán, természetben (ott főleg) és még sorolhatnám. Rengeteg apró dolgot tehet az ember a természet érdekében, és én hiszek benne, hogy a "sok kicsi sokra megy" elvből kiindulva, együtt igenis sokat tehetünk Földünkért, hogy ha minimálisan is, de visszaszorítsuk a kizsákmányolását és ezzel még sokáig élvezhessük a természet szépségeit, az évszakok váltakozását. Jó hosszú bejegyzést tudnék írni erről a témáról, és talán egyszer meg is teszem...
De most, amiért ez a bejegyzés megszületett az az, hogy a napokban találkoztam A Föld órája 2011 nevű felhívással, és én személy szerint nagyon támogatom ezt az akciót, és remélem, nagyon sokan fognak este csatlakozni. A felhívás a következő:

Egy órára idén is elsötétül a Föld. 2011. március 26-án, szombaton, magyar idő szerint 20.30-kor érkezik el a globális lámpaoltás ideje a világon. A globális felmelegedés elleni akció tavaly nagy siker volt: egy órára a világ nagyvárosaiban kisütött a takarékosság és a felelős gondolkodás sötétsége. Idén még több lámpaoltót várnak.

A Föld Órája (Earth Hour) akció 2008-óta mozgatja meg az amúgy csúnyán pazarló, és sok helyen fölöslegesen világító világot. Az előző években is a Föld órája napján este 8 órakor számos nagyváros borította önmagát sötétségbe. Sydney, Manila, Bangkok, Budapest, San Francisco, és így tovább...

Az eredeti kampányt az ausztrálok találták ki: először csak Sydney lakosait buzdították otthonaik világításának lekapcsolására. Az első Föld Órája 2007-ben nagy siker volt: Sydneyben 2,2 millió család és üzleti vállalkozás kapcsolta le a villanyokat egy órára. Mára a legnagyobb nemzetközi, klímaváltozás elleni akcióvá nőtte ki magát a kezdeményezés.

Idén a Föld órája március 26-án lesz. Magyar idő szerint 20.30-kor a világ minden táján lekapcsolják a villanyt egy órára - ez a Föld Órája. A cél az, hogy 1 milliárd ember és több mint 1000 város csatlakozzon az akcióhoz, bizonyítva, hogy globális összefogással eredményesen lehet fellépni a klímaváltozás ellen.

Már több mint 100 millió ember és 35 ország részvételét hozta az akció. 2008-ban már elsötétült a Golden Gate híd San Franciscóban, a római Colosseum, illetve a Vár és a Lánchíd Budapesten, jelezve egy olyan ügyet, amely minden órával egyre sürgetőbbé válik.

A Föld Órája 2011 világméretű felhívás minden egyes ember, minden üzleti vállalkozás és minden közösség számára. Figyelmeztetés a felelősségvállalásra, a fenntartható jövőért való tenni akarásra.
Ezen az estén Európától Amerikáig újra híres épületek és terek fognak sötétbe borulni. Az emberek a világ minden táján lekapcsolják a villanyt egy órára, és csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, melynek célja a természet megóvása, bolygónk jövőjének biztosítása.

Te is vegyél részt a Föld Órája 2011 akcióban!

Ha ezzel a bejegyzéssel elérem azt, hogy legalább egy ember elgondolkozik, és este egy órára elsötétíti az otthonát, lekapcsolja a TV-t, a számítógépet, és mondjuk pár gyertya mellett olvas, vagy bármilyen más időtöltést talál, amihez elég csak a gyertyák fénye, akkor már megérte! :)
Szóval köszönöm, hogy elolvastátok, esetleg elgondolkodtatok rajta! Ha gondoljátok, írjátok le kommentben, hogy mit gondoltok a témáról, tesztek-e valamit a környezet védelmében, illetve szívesen olvasnék hasznos ötleteket is a témában. Én nagyon kíváncsi lennék a véleményetekre!

Játék

Ide még nem tettem fel, de hátha olyan valakit is érdekelne a dolog, aki esetleg csak itt követ nyomon minket/engem:

Szóval újabb játékot indítottam Nálam a Kiko Art Studio-ban.

Játszani lehet:

• a facebook-on
• a blogomon

(részleteket az adott szóra kattintva olvashattok.)
A játék február 20-án este 20:00-kor zárul.

Tévhitek a császármorzsáról

Őszintén szólva, én ezzel a finomsággal először akkor találkoztam, amikor a kapcsolatunk elején, az egyik ebéd alkalmával Robi anyukája egy tányér császármorzsát tett le elém az asztalra.

Nagyon ízlett, és mivel Robinak egyébként is a kedvence ez az étel, muszáj volt elkérnem és megtanulnom a receptet. :)
Ez előtt azonban utánanéztem a neten is, de ott sok ellentmondást találtam: liszttel vagy darával készül vajon az eredeti verzió? Mindenki vitatkozott, és sehol nem találtam rá egyértelműen, hogy melyik az eredeti változat.
Onnantól kezdve, hogy megkaptam anyósomtól a saját receptjét, mindig úgy készítettem.

Aztán kiköltöztünk Ausztriába, a császármorzsa szülőhazájába és minden titokra fény derült. Már világos, hogy miből is áll a valódi császármorzsa. :)
Tehát, ha valaki szeretne még utánajárni ennek a rejtélynek, a következők derültek ki a császármorzsával kapcsolatban:

(képek innen és innen) 

Az osztrák eredetű édesség (császármorzsa, azaz Kaiserschmarrn) a bécsi udvar kedvelt édessége volt.
Elkészítése tulajdonképpen egész egyszerű: palacsintatésztából készül, tehát liszttel (és persze némi változtatással, mint a több tojás). Tehát ezt a masszát egy vastagabb falú serpenyőben kell zsíron/olajon/vajon megsütni és darabolni (én az utóbbit szoktam használni). Porcukorral és/vagy lekvárral leöntve tálalják.

Sok tévhit szerint az eredeti császármorzsa búzadarából készül.
Miután utánakérdeztünk itt Bécsben az illetékesektől, kiderült, hogy a darás változat nem az eredeti, sőt annak a neve nem is császármorzsa/Kaiserschmarrn, hanem Grießschmarrn, azaz grízmorzsa.

Kipróbáltam ezt a változatot is, nagyon ízlik ez is, és el sem tudom dönteni, melyik a finomabb, jelenleg nálam 1:1 az arány. :)

Itt Bécsben sokféle császármorzsával találkozni az éttermekben, karácsonyi vásárokban. Az elmúlt karácsony legnagyobb felfedezése a vásárban számunkra például a mézeskalács ízű császármorzsa volt egy kis erdei gyümölcsös szósszal leöntve... hmm hát szerintem már így első olvasásra is nagyon jól hangzik, ugye? Finom is nagyon.
Szerencsére sikerült itthon reprodukálni.

Így felkerült ez is a receptes könyvembe és most már 3 változat közül válogathatunk, de ki tudja még hány verzió illatozik Bécs éttermeiben. :)

A két héttel ezelőtti napfogyatkozás emlékére

Két héttel ezelőtt 2011. január 4-én délelőtt részleges napfogyatkozás volt megfigyelhető (vagy éppen meg nem figyelhető) Európa felett.
Én egész pontosan előtte este hallottam először hírét a másnapi eseménynek, és mivel még egy ilyen részleges napfogyatkozást sem ajánlott szabad szemmel nézni, így nem volt lehetőségünk megfelelően rákészülni (arról nem is beszélve, hogy mivel épp szabadságon volt Robi, plusz én még mindig nem győztem le azt a vírust, ami kb. 5 héten keresztül kínzott, ezért szépen átaludtuk az egész napfogyatkozást).

 

(kép innen) 

4-én így csak az interneten olvashattam róla, hogy sokan nem láttak semmit a köd, vagy a felhős idő miatt, láttam egy-két fényképet stb.

Ami érdekes a dologgal kapcsolatban, hogy eszembe juttatta azt a bizonyos 1999-es teljes napfogyatkozást, persze csak egy homályos emlékkép villant be, már nagyon régen volt.
Történt azonban hónapokkal ezelőtt, hogy egyik hazalátogatásunkkor apukám a kezembe nyomott egy szatyrot, ami tele volt gyerekkori holmijaimmal, mondván, hogy ezt a tárolóban találta, amikor valamilyen szerszámot keresett.
Úgy örültem neki, mint majom a farkának, hiszen az évek alatt elég sokszor költözött a családom, és a régi dolgok szépen lassan eltűntek a költözések során.

Nagy izgalommal kezdtem kipakolni a szatyor tartalmát: volt benne pár műsoros magnókazetta (pl.: Rapülők, Andersen mesék, Carpe Diem, saját válogatások), egy-két régi babám, egy távirányítós játékkutya, pár festőkellékem ééés a naplóm, amit még az általános iskolás éveim végén kezdtem el írni, és körülbelül 3 éven keresztül szorgalmasan vezettem is.

Most, hogy újra a kezemben tartottam a naplót, szinte visszarepített a múltba, láttam magam előtt a régi szobámat, magamat, ahogy a szép kis rózsás borítású, de még üres napló első lapjára rajzolom rá éppen szép, cikornyás betűkkel a "Napló" szócskát és alá két szál rózsát, hogy a belső lap is tükrözze a borító hangulatát.

A következő lapon az első naplóbejegyzésem:
"Kedves Naplóm!
 Ezen a napon kezdek el naplót vezetni. Ez életem legelső naplója. Már régóta akartam ilyet írni, de eddig vagy nem volt rá időm vagy éppen nem tartottam szükségesnek- így hát mindig elmaradt............ Azt hiszem, jól döntöttem, hogy elkezdtem írni ezt a naplót és remélem, ha majd visszaolvasok benne, sok jó dolgot fogok látni.
Tehát mostantól kedves naplóm, te leszel a legfőbb bizalmasom." :))

A legnagyobb kincsek kerültek újból a kezeimbe! Hihetetlenül örültem neki, arról nem is beszélve, hogy majd megszakadtam a röhögéstől a naplóm egyes bejegyzéseit olvasva, amíg másokat még kicsit meg is könnyeztem. :)

Na de hogy hogy jön ez a két héttel ezelőtti napfogyatkozáshoz?  Hát úgy, hogy a naplómban megörökítettem az 1999-es élményeimet is, köztük azt, hogy hogyan is éltem meg a teljes napfogyatkozást anno.
Érdekes volt visszaolvasni, persze nem csak ezt a részt, az összes többit is. Hihetetlen, hogy mennyit változtam, változott a gondolkodásom ezalatt a tizen-x év alatt. Mintha nem is én lennék az, aki azokat a sorokat papírra vetette.

 

Egy-két részlet a naplómból 1999. augusztusából, a napfogyatkozás előtti napokról:

"1999. augusztus 9. hétfő
Őrület, mi van az utakon és egyáltalán az egész városban! Tisztára meg vannak kergülve az emberek! Nem tudom, mit hisznek: hogy holnapután vége a világnak?!"

"1999. augusztus 10. kedd
Délután beborult és másodfokú viharjelzés volt. Remélem, holnap tiszta lesz az ég! Nagy pech lenne, ha egy vihar miatt nem lehetne látni, lehet, hogy életünk egyetlen napfogyatkozását! Mindenesetre már csak "egyet kell aludni" a nagy égi eseményig! Fura érzés!"

Magát a "nagy eseményt" pedig így éltem meg anno:

"1999. augusztus 11. szerda 
 NAPFOGYATKOZÁS! Hát igen, megtörtént a nagy esemény és túléltük, nem lett vége a világnak...... Alig tudtam aludni az éjjel. Esett az eső és reggel tele volt az ég felhővel. Azt hittük, egész nap így marad, de végül eltűntek a felhők.
Aztán kb. fél 12 körül elkezdett fogyni a Nap. Elég lassan fogyott és pontosan 12 óra 49 perckora Hold teljesen eltakarta a Napot. Az utolsó percekben, mielőtt bekövetkezett volna a teljesség, fokozatosan sötét lett, és lehűlt a levegő, de nem volt éjszakai sötétség, csak amolyan hajnali. Kirázott a hideg, kicsit olyan volt, mintha a "végítéletre" várnánk. Nem tudom, miért éreztem így. Aztán mikor a Hold elfedte a Napot, az gyönyörű volt, egyszerűen csodálatos. Kár, hogy félreinformáltak és ezért csak kevésszer mertem megnézni. De kimondhatatlanul szép volt. Az ezüstkorona előtt tisztán lehetett látni a Hold krátereit és a gömbalakját. Ez csak az emlékeinkben marad meg így, se kamerával, se képekkel nem lehet visszaadni ilyen élethűen. 2 perc 22 másodpercig tartott, aztán még egy óra, mire teljesen megmutatkozott újra a napkorong.
Úgy éreztem, mintha az egész világ újjászületett volna.
Kár, hogy hazafele jövet elvesztettem a védőszemüveget, de az a két óra örök emlék marad és senki sem veheti el tőlem."  

Érdekes volt így visszaolvasni és ezzel feleleveníteni a dolgot. Nem is emlékeztem rá, hogy ennyire elvarázsolt az egész esemény. :)
Azt hiszem, hogy aznap, amikor újra a kezembe került a régi naplóm, jöttem csak rá, hogy milyen jó dolog is egy ilyen titkos napló, amiben leírjuk az érzelmeinket, tapasztalatainkat, és ennek a segítségével hosszú évek múlva is fel tudjuk eleveníteni az emlékeinket, és akár elcsodálkozhatunk azon a tényen is, hogy mennyire más emberek vagyunk, más gondolatokkal, más érzelmekkel, más értékrenddel, mint sok-sok évvel ezelőtt.

Ti emlékeztek még rá, hogy hogyan éltétek meg a '99-es napfogyatkozást? Nektek is van ilyen titkos naplótok, ami segít újra idevarázsolni a múltat?

Gyerekkori nosztalgia

Amikor ma felléptem a facebook-ra, néhány ismerősömnél a következő bejegyzés fogadott:

November 14-től 17-ig cseréld le a facebook-os profilképedet a kedvenc gyerekkori rajzfilmhősödre és biztasd erre a többieket is! Cél: ne legyenek emberi arcok facebook-on, csak a gyermekkor emlékei szerdáig!:) Mert gyereknek lenni jó!;)

Hihetetlenül megtetszett az ötlet és egyből  elkezdett járni az agyam, hogy melyik kedvenc mesehősöm legyen most a profilképem.
Nehéz volt a választás, mert sorban ugrottak be a jobbnál jobb figurák és a mesék, akiket egyszer mind nagyon szerettem:
Süsü, a sárkány; Pumukli, Kisvakond; Szaffi; Lúdas Matyi; Kalánka néni; Vili, a veréb; Vuk; Vizipók-Csodapók; A macskafogó; Pom Pom; A nagy Ho-ho-ho horgász, Nils Holgersson ... és így tovább, még felsorolni is sok. :)

Ma kicsit laza napot tartottam - (valami úgyis bujkál bennem szerintem, nem is voltam a legjobban egész nap) - és délelőtt kikerestem pár régi, kedvenc mesét a youtube-on, egy-kettőt megnéztem, hallgattam a zenéiket és egész nap megint kisgyereknek éreztem magam.
Ahogy időnként visszanéztem a facebook-ra, láttam, hogy nem csak belőlem váltott ki ilyen reakciót a felhívás, szép sorban ellepték a mesefigurák a közösségi oldalt :)
Nem tudom, hogy ki volt az alapötlet szülőanyja/apja, de hatalmas gratula érte, szerintem sok emberkének vidámabbá tette napját!

Ti melyik mesefigurát választanátok profilképnek? Vagy csak simán: kik a nagy kedvencek?

(Én végül Vuk lettem a facebook-on) :)